Egészen addig, amíg az ember nem szembesül a veszélyével, vagy nem kényszerül rá arra, hogy hozzátartozójával, vagy közeli ismerősével kapcsolatban tudomást szerezzen a részleteiről, szinte semmit sem tud az előzetes letartóztatás metódusáról. Információink jelentős részét filmekből és tévéhíradókból szerezzük, de vajon mennyiben hasznos tudás mindaz, amit ezen nem éppen szakmai fórumokból tudhatunk meg?
Az alábbiakban részletesen megvizsgáljuk az előzetes letartóztatással kapcsolatos fontos tudnivalót egészen az alapoktól. 
Milyen esetekben rendelheti el a bíró a terhelt előzetes letartóztatását?
Alapvetően két tényezővel kell számolni előzőlegesen. Ezek az úgynevezett általános, illetve a különös feltételek. Csak abban az esetben rendelhető el előzetes letartóztatás, ha az általános feltételek mellett legalább egy különös feltétel is megvalósult, vagy nagy valószínűséggel megvalósulni látszik.
Előzetes Letartóztatás: Általános feltételek
Három általános feltételről beszélhetünk, melyek mindegyike magában hordozza az előzetes letartóztatás esélyét, ha kiegészül legalább egy különös feltétellel (a különös feltételek részleteiről is szó lesz az alábbiakban).
Ha a terhelttel a szervek már közölték a bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúját, mely a közlés pillanatától kezdve hivatalosan is fennáll, már nem pusztán gyanúról, hanem alapos gyanúról van szó.
Amennyiben a büntetőeljárás már kezdetét vette, jogi lehetőség nyílik az előzetes letartóztatásra.
Ha a bűncselekmény (mely elkövetésének így tehát alapos gyanúja áll fent) szabadságvesztéssel büntetendő, szintén akadály nélkül elrendelhető az előzetes letartóztatás.
Előzetes Letartóztatás: Különös feltételek
A jog négy különös feltételt ismer, melyek bármelyikének általános feltételek valamelyikével való kombinációja megalapozhatja a gyanúsított előzetes letartóztatását.
1. A bűnismétlés veszélye
Itt a jövőbeli megalapozott valószínűsége a mérvadó indok. Amennyiben a terhelttel kapcsolatban felmerülhet annak veszélye, hogy szabadlábon valamilyen jellegű újabb bűncselekményt követne el (esetleg előkészítene egy második bűncselekményt, vagy megfélemlítené a tanúkat), elrendelheti a bíróság az előzetes letartóztatást.
2. A gyanúsított jelenlétének biztosítása
Vannak esetek, melyek során a gyanúsítottat szem elől veszítheti a hatóság, ha nem rendelik el előzetes letartóztatását (például elhagyja az országot, vagy rejtőzködésbe kezd). Mindezen eshetőségek egyfelől lassíthatják a bíróság munkáját, másfelől feltételezhetik annak előfordulási lehetőségét is, hogy a terheltnek tökéletesen nyoma vész.
3. Bűnismétlés, szökés és elrejtőzés veszélye
Az előbbi ponthoz hasonló különös feltételről van szó, azonban itt a bűnismétlési, a szökési és az elrejtőzési kísérlet már megvalósult. Az ügy zavarmentes lezajlásának érdekében nem megengedhető, hogy a terhelt a továbbiakban szabadlábon legyen.
4. Kollúzió
Szintén az általunk másodikként bemutatott különös feltételhez kapcsolható eshetőségről van szó, melynek kulcsszavai a jövőbeli megalapozott valószínűség, valamint az összejátszás veszélye. Nem megengedhető, hogy a gyanúsított szabad lábon védekezzen, hiszen fennáll a tanúk és az egyéb érintettek megvesztegetésének, megfélemlítésének, vagy valamely más jellegű befolyásolásának veszélye. Az ilyen rizikófaktorok döntő befolyással lehetnek az ügy végkimenetelére, ezért lényeges a körültekintő óvatosság a bíróság részéről.
Ha rokona vagy hozzátartozója előzetesbe került haladéktalanul keresse a lehető legjobb ügyvédi iroda védőügyvéd szakértő munkatársát.
